PROGRAMTERVEZŐ INFORMATIKUS ALAPSZAK (ELTE)

Az informatikai képzési területhez tartozó, programtervező informatikus alapszak négy hagyományos szak tudásanyagát ötvözi: ezek az informatikatanári, a programozó, a programtervező matematikus és a számítástechnika-tanári szakok. A programtervező informatikus alapszak képzési célja egyrészt, hogy a hallgatók a diploma megszerzéséig megfelelő elméleti és gyakorlati tudást halmozzanak fel a következő képzési szint elvégzéséhez, másrészt azok a szakemberek, akik az elhelyezkedés mellett döntenek, megfelelő ismerettel rendelkezzenek a szoftverorientált információs technológiai eszközök és rendszerek létrehozására, bevezetésére, működtetésére, szervizelésére, fejlesztésére, alkalmazására önállóan, illetve csoportmunkában. A képzés alatt a hallgatók elsajátítják az algoritmusok tervezését, elemzését és megvalósításukat a legfontosabb programozási paradigmák mentén; megtanulják a szoftverfejlesztési módszertanokat és technológiákat, az adatmodellezést, adatbázisok tervezését, létrehozását, módosítását; megismerkednek az SQL használatával; képesek lesznek a mesterséges intelligencia technikáinak, eszközeinek alkalmazására, logikai programozásra, osztott rendszerek használatára, web-programozásra, numerikus számítási rendszerek modellezésére és megvalósítására. A programtervező informatikusok munkájuk során vállalati információs rendszereket, döntéstámogató rendszereket terveznek, készítenek, szakértői rendszereket fejlesztenek és működtetnek, alkalmazzák az informatika formális modelljeit, multimédiás alkalmazásokat terveznek, fejlesztenek, működtetnek.

A diploma megszerzéséhez felállított követelményrendszer nem vár el különleges nyelvtudást: szükséges feltételként egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú C típusú nyelvvizsgát jelöl meg, de az idegen nyelvű irodalom elsajátítása érdekében kitételként szerepel, hogy olyan nyelvből kérik a nyelvvizsgát, amelyen a szakmának tudományos irodalma van. Ez leginkább az angol nyelv.

Az alapszakon végzettek folytathatják tanulmányaikat a programtervező informatikusi képzés második szakaszában, vagy elhelyezkedhetnek mindazokon a társadalmi, gazdasági területeken, ahol információs rendszerek tervezésére, kiépítésére igény merül fel. A munkaerőpiacon évek óta nagy a kereslet az informatikai képzési területen szerzett diplomával rendelkezőkre. Az elmúlt években ez a képzési terület az egyik legnépszerűbb a jelentkezők körében.

Tavalyi ponthatár: 107 (költségtéritésesen 105) - Azok között, akik első helyne jelölték meg, 95%-ot felvettek ide :)

MÉRNÖK INFORMATIKUS ALAPSZAK  (BMF)

Az informatikai képzési területhez tartozó, mérnök informatikus alapszak a hagyományos képzési rendszer műszaki informatika szakjának felel meg. A mérnök informatikus alapszak képzési célja egyrészt, hogy a hallgatók a diploma megszerzéséig megfelelő elméleti és gyakorlati tudást halmozzanak fel a következő képzési szint elvégzéséhez, másrészt hogy azok a szakemberek, akik az elhelyezkedés mellett döntenek, megfelelő tudással rendelkezzenek a műszaki informatikai, információs és infrastrukturális rendszerek és szolgáltatások telepítéséhez, üzemeltetéséhez, adat- és programrendszereinek tervezési, fejlesztési feladatainak ellátására. A hallgatók elsajátítják az informatikai és infrastrukturális rendszerek telepítési és üzemeltetési feladatainak ellátásához szükséges mérnöki gyakorlati módszerek alkalmazását, szoftverfejlesztési metodikák alkalmazását, fejlesztési eszközök használatát, információs rendszerek modellezését, a teljesítmény és megbízhatósági jellemzők szimulációs vizsgálatát. A hallgatók képesek lesznek programozni objektumorientált és vizuális programozási környezetben. A várható szakirányokat is figyelembe véve az alábbiakból legalább két kompetencia szükséges a mérnök informatikusi alkalmassághoz: ezek a számítógépes és távközlő hálózatok telepítése, konfigurálása, hibaelhárítása, üzemeltetése, továbbfejlesztése; kliens-szerver rendszerek programozása, web programozása; vállalati információs rendszerek folyamatalapú funkcionális tervezése és készítése valamely „enterprise modeller” típusú eszköz segítségével; döntéstámogató rendszerek tervezése, készítése, működtetése.

A diploma megszerzéséhez felállított követelményrendszer nem vár el különleges nyelvtudást, szükséges feltételként egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsgát jelöl meg, ennek ellenére természetesen elképzelhetetlen az angol nyelvre épülő informatikai szaknyelv ismerete. Az alapszakon végzettek folytathatják tanulmányaikat a mérnök informatikus képzés második szakaszában, vagy elhelyezkednek mindazokon a társadalmi, gazdasági területeken, ahol számítógépek alkalmazására sor kerül. Manapság szinte nincs olyan vállalat, vállalkozás, szervezet, ahol ne lenne rájuk szükség: évek óta jelentős érdeklődés érzékelhető a munkaerőpiac részéről a műszaki informatikus végzettségűek iránt. Nem véletlen, hogy az elmúlt években ez az egyik legnépszerűbb szak a jelentkezők körében.

 Tavalyi ponthatár: 114 (költségtéritésesen 105)

VEGYÉSZMÉRNÖKI ALAPSZAK

A vegyészmérnökök a különböző kémiai eljárások szakértői. A vegyészmérnök irányítja a kőolaj- és benzinszármazékok, gyógyszerek, szintetikus anyagok, növényvédő szerek és műanyagok gyártását, a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével kidolgozza a nagyüzemi vegyi folyamatok technológiáját, ellenőrzi a termékek minőségét és vegyi összetételét, felügyeli a vegyi üzemek karbantartását, javítását, és mindezen témakörökben kutatásokat folytat. A vegyészmérnökök kémiai technológiai rendszereket terveznek, működtetnek, fejlesztenek, és alkalmasak a szakterülettel kapcsolatos szolgáltatások, kereskedelmi feladatok ellátására is. Feladataik skálája igen széles: az atomok, molekulák szintjétől egészen a teljes vegyipari termelés szintjéig terjedhet. A biológiai vegyipari mérnök, a cellulóz- és papíripari mérnök, a gáztermelő-ipari vegyészmérnök, kenőanyagmérnök, kőolajipari vegyészmérnök, nehézvegyipari mérnök, szervesvegyipari mérnök, szervetlen-vegyipari mérnök, üveg- és agyagipari mérnök munkakörök mind-mind vegyészmérnöki végzettséget takarhatnak.

A képzés által nyújtott természettudományos alapismeretek a matematika, fizika, kémia, biokémia területét ölelik fel. A szakmai törzsanyag olyan ismereteket tartalmaz, mint a fizikai kémia alkalmazásai és anyagtudomány, mérés és irányítástechnika, vegyipari géptan és művelettan, technológia. Az alapszak gazdasági és humán ismereteket is nyújt hallgatóinak a mikro- és makroökonómia, menedzsment- és vállalkozás-gazdaságtan, üzleti jog területéről.

A szakmát vonzóvá teszi, hogy a vegyészmérnök több tudományterület ismereteit integrálja, és munkájával kapcsolódik számos rokonipari feladathoz is. A vegyészmérnök képes – más mérnökökkel együttműködve – új anyagok és technológiák kifejlesztésére, üzemek biztonságos működtetésére, a környezet megvédésére.

Az alapszakra jelentkezők esetében a természettudományos és műszaki érdeklődés, a kreatív, logikus gondolkodás mind fontos szempont. Az alapfokozat megszerzéséhez államilag elismert, legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.

Tavalyi ponthatár:  121 (Költségtéritésesen 104)

KÉMIA ALAPSZAK (ELTE) :)

Az élettelen természettudományi képzési ághoz tartozó kémia alapszak a hagyományos képzési rendszer szakjai közül a kémiai informatikus, kémiatanári, klinikai kémikus, vegyész, valamint a vegyész-fizikus laboratóriumi operátor szakoknak feleltethető meg. Az alapszakon szerezhető szakképzettség megnevezése vegyész. A kémia alapszak képzési célja egyrészt, hogy a hallgatók megfelelő elméleti és gyakorlati ismerettel rendelkezzenek a következő képzési szint elvégzéséhez, másrészt a munkaerőpiacra kilépő szakemberek megfelelő elméleti és gyakorlati kémiai, valamint a rokon szakterületeken elfogadható alapismerettel rendelkezzenek, és ezzel alkalmassá váljanak gyakorlati feladatok és problémák felismerésére, szakterületükön belül önálló megoldást igénylő munkakörök ellátására. A képzés alatt a hallgatók elsajátítják a legfontosabb kémiai laboratóriumi módszerek elvét és gyakorlati alkalmazhatóságát. Alkalmassá válnak az adott területeken a napi műszer-üzemeltetési és rutinmérési feladatok ellátására, laboratóriumi nagyműszerek működtetésére, önálló döntéshozatalra. Munkájukat minőségtudattal, sikerorientáltsággal és megfelelő értékszemlélettel végzik. A szakon elsajátítandó alapozó és szakmai ismereteken túl a hallgatók differenciált szakmai ismeretekre is szert tesznek, melyek a választott szakirányuknak megfelelő ismeretanyagot tartalmaznak. A szakon a várható szakirányok a vegyész, illetve a tanári szakirány. A képzés része a gyakorlati képzés is, amely az elméleti ismeretek elmélyítését, ezzel párhuzamosan a gyakorlati módszerek, eljárások megismerését szolgálja.

A diploma megszerzéséhez felállított követelményrendszer nem vár el különösebb nyelvtudást: alapfeltételként egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú C típusú nyelvvizsgát vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítványt, oklevelet jelöl meg, de fontos lehet a tudományág változásainak követéséhez az idegen nyelvű szakirodalom ismerete és az ehhez szükséges nyelvtudás.

Az alapszakon végzettek folytathatják tanulmányaikat a biológiai képzés második szakaszában, vagy elhelyezkedhetnek a vegyipari termelésben, akadémiai és ipari kutatóintézetekben, agrokémiai, élelmiszeripari, növényvédelmi, minőségbiztosítási, egészségügyi analitikai laboratóriumokban, valamint igazgatási, környezetgazdálkodási és környezetvédelemi területeken.

Tavalyi ponthatár 67 (értsd felvettek kb, ha nem buksz meg érettségin) 

Ha még ezt is hozzáírod, akkor nem 9, hanem 11 000 a felvételi díja.

Így néz ki, ha mindent beírsz, amit találtam. Ezzel mondjuk tutira felvesznek, de ha szeretnél kétezret spróolni, akkor egyszerűen kiveszed a BME-es vegyészmérnökit, és csak az ELTE Kémia szakot választod, de a legvégére írva, mert oda 100%, hogy felvesznek.